Egy főzőműsor kulisszatitkai

2017. 11. 14.

“Végül tegyük be 30 percre a sütőbe… és már kész is van!” – halljuk, de közben alig telt el fél perc. Ismerős? A legtöbb főzőműsorban így működik, az adás pörgős, eseménydús, minden hozzávaló íncsiklandóan néz ki, az étel villámgyorsan elkészül, a tálalás pedig kifogástalan. Csakhogy a valóságban összedobni egy ilyen fogást, pláne filmre venni az egészet, korántsem ilyen egyszerű.

Müllner Dóra tévés szerkesztő szerint egy főzőműsor felvétele átlagosan az adásidő kétszerese, függetlenül attól, hogy a műsor negyedórás vagy félórás, egy nap pedig általában négy adást lehet felvenni. A négy epizód is úgy jön össze, hogy sok dolgot előre elkészítenek. Ha például valamit két órán át kell sütni, azt megsütik hamarabb, hogy ezzel is időt spóroljanak, de a tojáshab felverését sem mutatják végig, pedig az csak pár perc.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mennyire igaziak a bemutatott fogások. A válasz: teljesen. Az már más kérdés, mennyire ajánlatos mindegyikbe belekóstolni. Ugyanis, ha valamire kevés az idő, következhet a "tévés főzés" néven ismert gyakorlat. Ilyenkor, bár a fogásnak kellene még idő, ránézésre már készen van – így a műsorban is késznek nyilvánítják. Ettől függetlenül minden, ami a műsorban feltűnik – még ha csak félkész is – az ehető, nincs olyan, hogy tejszínhab helyett borotvahabot vernek, állítja Müllner.

Ami a forgatási körülményeket illeti, négy kamera veszi az eseményeket. A konyhaként berendezett díszlet fölött található a vezérlő, ahonnan monitorokon figyelik az eseményeket, folyamatosan leszólnak, és instruálják a lentieket, elsősorban a séfet. Az ő munkájukat segíti lentről Müllner.

A konyhai háttér egy része valójában csak díszlet, nem lehet például indukciós tűzhelyet használni, mert bezavarna a technikának, de a vizet is speciálisan oldják meg: mindenütt álcsapok vannak, és valójában egy tartályból jön a víz, ezért folyton figyelni kell, mikor telnek meg a csapok alatti vödrök.

Fotónk illusztráció (forrás: The Daily Dot)

A főzős műsorokban jellemzően séfek, illetve az utóbbi időben egyre inkább gasztrobloggerek szerepelnek. Müllner szerint érezhető a különbség egy séf és egy blogger között. Technikai tudás terén például a séfek felé billen a mérleg, számukra nem jelent gondot egyszerre beszélni és szeletelni, míg egy blogger verbálisan erősebb, illetve nekik kedvez a forgatás menete, mivel az alapanyagokat nagyrészt előre felvágja a stáb.

Az étel tálalásánál nem fejeződik be a helyszíni munka, a felvételt követően a díszlet mögé kerülnek az elkészült fogások, amiket hosszasan fotóznak, így a stábtagoknak csak kihűlt finomságokból jut. Logisztikailag egy külön feladat biztosítani, hogy a kész étel a fotózásra se essen össze. Ilyen szempontból Müllner szerint például a szuflé nem egy hálás desszert.

Nincs főzőshow ételfotózás nélkül (forrás: afoodcentriclife.com)

Még egy profi is hibázik

Hiába a makulátlan végeredmény, még egy séfek és gasztrobloggerek vezette főzőműsor felvételén is csúsznak be hibák. Előfordulhat, hogy odaég valami, ilyenkor a szerkesztők előbb megpróbálják vizuálisan megmenteni a fogást (pl. lekaparják az égett részt), de ha ez nem jön össze, kezdhetik elölről. Ha viszont minden jól megy, és olyan típusú az étel, forgatás közben jó esetben a stáb is jól lakik. Például amikor leves vagy négykilós marhaoldalas a fogás. Ilyenkor még talán Serclinek, a Müllner forgatásain vendégszereplő kutyusnak is jut pár finom falat.

Ki az a Müllner Dóra? Rutinos műsorszerkesztőnek számít a hazai tévés piacon. Dolgozott korábban az RTL Klubnál, illetve a TV2-nél, de egy ideje a TV Paprika hazai gyártású műsorait szerkeszti. Év elején például Havas Dóra, a Lilafüge néven alkotó gasztroblogger főszereplésével készülő Álmaim cukrászdáján dolgozott.