gammo

kitchen & more

Ügyfélszolgálat: 06-70-603-9099
Nyitva tartás: 08:00-16:00 (H-P)

Egy pályázat vége, egy út kezdete

2020. 09. 02.

Egy pályázat vége, egy út kezdete

Az ANKARSRUM Magyarország az otthoni kenyérsütés elkötelezett támogatójaként állt a Kenyér Java Fotópályázat és Kiállítás mellé! 

Majkó-Forgács Zsófia és Tuba-Marton Szilvia ötlete egy nemzetközi kovászos kenyér fotópályázat (I love whole grain 2018) alapján kelt életre és indult útjának. Céljuk a kovásszal készült, minden adaléktól mentes, igazi kenyér igéjének terjesztése és a látássérült pék tanoncok képzésének támogatása volt.

A verseny véget ért, a szervezőket és a pályázat egyik díjazottját, az ANKARSRUM robotgép büszke tulajdonosát Roboz Esztert kérdeztük élményeikről, tapasztalataikról. 

ANKARSRUM: Eszter, az Ön neve az 50 legjobb fotót beküldött versenyző közül került kisorsolásra. Mi motiválta a versenyen való indulásra?

Eszter: Egyrészt az, hogy pár éve beleszerettem a kenyérsütésbe és egyre szebbeket sütök, valamint a fotózás is a hobbim, így rendszeresen készítek képeket a kenyérkéimről. Másrészt gyógypedagógusként egyből szemet szúrt a pályázat felhívásban, hogy a regisztrációval támogathatom a látássérült péktanoncokat.

ANKARSRUM: Mióta foglalkozik kenyérsütéssel?

Eszter: Két éve mentem el egy workshopra, majd még egyre és még egyre, s végül a hobbimmá vált.

ANKARSRUM: Mi az oka annak, hogy otthon süt?

Eszter: Az egyik, hogy pár éve, mikor először találkoztam egy kézműves pékségben kovászos kenyérrel, rabul ejtett az íze. Onnantól csak ott vásároltunk kenyeret a családommal, akkor is ha háromszor kellett visszamennünk egy nap, hogy hozzájussunk egy fél kilós veknihez. Aztán egyre jobbakat tudtam én is sütni és hatalmas lelkesedés lett bennem, hogy ezt én magam is meg tudom csinálni otthon. A másik oka, hogy az életem része az endometriózis, és mióta kovászos kenyeret és pékárukat fogyasztok élesztős helyet, határozottan enyhültek a tüneteim. Ráadásul, ha én magam sütöm a kenyeret, pontosan tudom, hogy milyen alapanyagok kerülnek bele, a boltival ellentétben.

ANKARSRUM: Csak saját sütésű kenyeret fogyaszt?

Eszter: Jellemzően igen. Nagyon ritka, hogy ne lenne otthon kenyér. Ha esetleg elutazunk, vagy mégis elfogyna otthon, akkor pedig keresek a környéken egy kézműves pékséget, ahol kaphatok kovászosat. Időnként kifejezetten jó másokét is megkóstolni.

ANKARSRUM: Mit tanácsolna annak, aki még csak kacérkodik a kenyérsütéssel, de fél belevágni?

Eszter: Csatlakozzon olyan csoportokhoz, ahol az otthonsütők cserélnek tapasztalatokat, mert rengeteget lehet tanulni és minden kérdésre választ fog kapni, de azt mindenképpen megjegyezném, hogy megéri a fáradozás és gyakorlás, de kitartás és türelem nem árt hozzá.

 

ANKARSRUM: Szilvi, Zsófi, lesz folytatása a kezdeményezéseteknek? Lesz-e jövőre újra Kenyér Java Fesztivál?

Szilvi: Nagyon szeretnénk, ha jövőre minimum ugyanilyen díjazással, de sokkal nagyobb tömeget megmozgatva tudnánk egy jó ügy mellé állni, újra együtt izgulni, és csodálni a pályázók szebbnél szebb fotóit.

Zsófi: Nagyon szeretnénk. Amellett, hogy nagyon sok munkánk és időnk van benne nagyon jó érzés még mindig visszagondolni az egész pályázat folyamatára és zárására.

ANKARSRUM: Lehet tudni, mennyi gyűlt össze pontosan erre a nemes, karitatív célra?

Zsófi és Szilvi: 580 000+ 65 000 Ft

 

Az ANKARSRUM Magyarország Csapata minden indulónak és helyezettnek gratulál, hisz akik ilyen csodákat alkotnak meg, mint ezek a kenyerek, azok valamennyien, egytől-egyig nyertesek!