Itt a magyarázat, miért utálják a gyerekek a zöldséget!

2018. 10. 03.

Mindenkinek megvan az élmény, hogy kisgyerekként a vacsoraasztalnál kelletlenül kotorja félre a zöldségköretet, miután a legfinomabb falatok – a rántott húsok, egyéb panírozott finomságok vagy a sült krumpli – már elfogytak a tányérról, de szülői nyomásra "mindet meg kellet enni". Persze van, aki ezt azóta már másodkézből tapasztalja, miszerint hiába az élénk színek, a friss íz (vagy épp ízfokozók), a sok vitamin, a gyereket egyszerűen nem tudja rávenni, hogy a zöldséget is megegye. Nem kívánják. Vagy – ahogy egy egészen friss kutatás rámutat – még nem szoktak hozzá az ízéhez.

Az Amerikai Kémikusok Egyesületének 256. Nemzetközi Találkozóján és Kiállításán mutattak be egy érdekes kutatási eredményt, miszerint a keserűbb ízű, zöld ételekkel szemben a legjobb stratégia, ha csak azért is elfogyasztjuk őket, idővel ugyanis egyre kevésbé fogjuk kellemetlennek érezni az ízüket.

A New York Times újságírója, Livia Albeck-Ripka adta hírül, hogy egy bizonyos Vordelia A. Running vezette kutatócsapat az indianai Purdue Egyetemről komoly felfedezést tett. A kutatók kimutatták, hogy a keserűbb ételeket fogyasztó emberek nyálában bizonyos fehérjék enyhítik az egyébként kellemetlenebbnek tartott ízt.

A nyál vízből és ezernyi fehérjéből áll, amelyet a nyálmirigyek termelnek. Ezek a fehérjék különféle ingerekre, benyomásokra reagálnak, beleértve a keserűséget, édességet, csípősséget vagy épp szárazságot (mondjuk egy bor esetében). “Ha megváltoztathatjuk ezen fehérjék arányát, talán még a “rossz” ízeket is képesek lennénk gyengíteni” – nyilatkozta a kutatást vezető Running.

_{(kép forrása: thesmithsonianmag.com)}

A kutató 64 önkéntes segítségével, egy hat hetes kísérletsorozatban vizsgálta tovább a kérdést. Az egyik héten a kísérleti alanyokat megkérték, hogy tartózkodjanak a keserű ételektől, majd a következő héten azt az instrukciót kapták, hogy igyanak meg három pohár csokis tejet minden nap, és utólag értékeljék minden pohár keserűségét és egyéb jellemzőit (mennyire volt kellemetlen, mennyire ugrott össze a szájuk stb.). Bár a csokis tej nem egy keserű ital, a kutatásban használt minták a megszokottnál kevesebb cukrot tartalmaztak. A kutatók a vizsgálat során mintát vettek a résztvevők nyálából is, hogy megnézzék, hogyan változott annak összetétele a kísérletsorozat alatt.

Miután elemezték a mintákat és az értékeléseket, a kutatók megállapították, hogy az ízre és a textúrára adott pontszám csökkenésével párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségben mutattak ki "ízjavító" fehérjéket a nyálmintában. “Úgy gondoljuk, a test idővel adaptálódik, hogy csökkentse a negatív benyomásokat, amelyet a keserűbb összetevők okoznak” – nyilatkozta Running.

Habár a nyálfehérje megváltozott összetétele segített a résztvevőknek, hogy leküzdjék a keserű csokiitallal szembeni ellenérzéseiket, Running szerint ezek az előnyök csak akkor jelentkeznek folytatólagosan, ha az alanyok az étrendjükben rendszeresítik a keserű ételeket, egyébként a tolerancia elmúlik.

Albeck-Ripka szerint az emberek természetüknél fogva idegenkednek a keserű ételektől, mivel a keserű íz gyakran a mérgező összetevő azonosítását szolgálja. Ami azt illeti, bizonyos keserű ételek – beleérve a leveles zöldségeket – túlzottan nagy mennyiségben fogyasztva károsak lehetnek. A szóban forgó zöldségek stimulálják a test azon részét, amely segít reagálni a veszélyre, mivel ezek igazán nagy dózisban valóban fenyegetést jelentenek.

A kutatásokat vezető Running azt reméli, hogy idővel mesterséges úton is lehetségessé válik a nyálban található fehérjéket adni az ételekhez, hogy ezáltal elviselhetőbbé vagy egyenesen szerethetővé tegyék annak ízét.

„A nyál befolyásolja az ízeket, ami cserébe hatással van a táplálkozási szokásainkra. A táplálkozásunk befolyásolja, hogyan hatnak ránk a különféle ízek, ami idővel a nyálban fellelhető fehérjék összetételét is megváltoztathatja, és a kör kezdődik elölről. Talán ez a tudás segíthet majd abban, hogy tartani tudjuk magunkat egy egészségesebb, de elsőre szokatlan ízű diétához” – foglalta össze a kutatással kapcsolatos reményeit Running.

Ha valakinek ez a kutatási eredmény meghozta a kedvét a zöldségfeldolgozáshoz, első körben az Assistent húsdarálóhoz kapható passzírozó kiegészítőt tudjuk ajánlani hozzá! A fejrésszel nem csupán remek gyümölcslevet lehet készíteni, például narancsból, de a zöldség- és gyümölcspépesítésben jelent igazán utolérhetetlen segítséget. A zöldségszeleteléshez és -aprításhoz pedig számtalan hasznos eszközt és gépet találhat magának bárki a Nagykonyhaigepek.hu oldalon. Ha valamivel, hát a zöldségek változatos feldolgozásával talán egyszerűbb lesz hozzászoktatni a gyerkőcöket a számukra olyannyira faramuci ízvilághoz!