A legtutibb gasztrogyógymódok nátha ellen

2017. 11. 02.

Kérem, vigyázzanak, az ablakok záródnak: nyakunkon az influenzaszezon, a náthaszezon pedig már javában zajlik. Nem csoda, hogy egyre több gyerek hiányzik az iskolában, az irodában egymás után dőlnek ki a kollégák, a gyógyszertárból pedig kis túlzással kétnaponta elfogynak a meleg italporok.

Ám szerencsére ilyenkor is segítségünkre vannak a kollektív tudatban rejlő házi praktikák, melyeknek hála kézműves módszerekkel tarthatjuk távol az ártó bacilusokat. Csak néhány alapanyag szükséges hozzá, ízlés szerint, és némi hit, hogy a hatás nem marad el. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy-egy jól bevált házi gyógymódnak vagy preventív kúrának ne lenne tudományos alapja, de a belevetett bizalom mindenképp sokat hozzáad az eredményhez.

A legtöbb ilyen antinátha-receptúrában előfordul pár rendszeresen visszatérő elem, szinte biztos, hogy lesz benne méz, fokhagyma, netán gyömbér vagy citrom(lé), illetve ezek különböző arányú és állagú keveréke. Hogy miért? Mert ezek az alapanyagok már évszázadok óta megbízhatóan fejtik ki jótékony hatásukat. És mert olcsók.

Már eleink is komolyan vették a növények orvosi célú alkalmazását, jól példázza ezt a több, mint 100 éves A gyógynövények hatása és használata című kézikönyv Dr. Zelenyák János tollából. Az 1908-as kézikönyv több száz növényt vesz sorra, amelyek mindenféle bajra gyógyírt jelentenek, köztük olyan betegségekre, mint a nyavalyatörés (epilepszia), szárazbetegség (a magyar népi gyógyászatban elterjedt betegség, az esetek többségében valószínűleg tüdőbaj) vagy az örültség (elmebaj). A kissé furcsa, régies elnevezések a betegségek mellett egyes növényeknél is előfordulnak, pl. a ne nyúlj hozzám vagyis a sárga ibolya – még közismertebb nevén a nebáncsvirág – a könyv szerint gyomorégésnél és szorulásnál segíthet, ha az ember teát főz a leveleiből.

Ami így a télhez közeledve számunkra leginkább aktuális, az például a könyv által meghűlésre ajánlott ökörfark-kóró. A növény többféle néven ismert, nevezik gyapjúfűnek, királygyertyának vagy sárga kökörcsinnek. Nem véletlenül, hiszen ismertetőjele a sárga virága. A belőle készült tea enyhén izzasztó és nyugtató hatású, a könyv tüdőkatarrhusra, vérhasra és vérköpésre is ajánlja, külsőleg használva pedig bőrrepedésnél fájdalomcsillapító hatású.  

Nátha ellen kétféle növényről is olvashatunk: a kerti majoranna nem egy közönséges fűszer, a gyökerét kivéve az egész növény felhasználható például teaként. Kellemes aromája miatt illatos olajat lehet belőle készíteni és makacs nátha esetén bedörzsölőszerként is javallott használni. A másik ellenszer a mogyorófa, egész pontosan a mogyoró, amelyet megsütve vagy megtörve és kevés borban áztatva italként ajánl a szerző, így még a hurutot is enyhíti. A recept és a használata egyszerű: a tört vagy sült mogyorót legalább 3-4 napig kell borban áztatni. 50 g mogyoró fél liter borban áztatandó. Reggel kis pohárkával kell bevenni.

A legjellemzőbb szezonális bajokra néhol tüneti szinten is kínál megoldást a könyv. Magas lázra például a szent lászló tárnicsot, a sóskalóromot, az illatos ibolyát vagy a rózsafát. Ettől függetlenül ilyen vagy még súlyosabb esetben a házi gyógyfőzetekkel való kísérletezgetés helyett inkább mindenki forduljon orvoshoz.

De mire esküszik manapság a népi gyógyászat?

Először is fontos leszögezni, hogy ezek szubjektív csodaszerek, és bár az alábbi alapanyagok jó részének jótékony hatása közismert, csodát tenni egyik sem tud, nem jelentenek biztos ellenszert megfázás esetén, de tartalmaznak olyan hatóanyagokat, melyek segítik a szervezet természetes védekezőrendszerét vagy legalábbis enyhítik a betegség kellemetlen tüneteit.

Ezek közül a cikk elején említett hármast valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Ilyen a méz, illetve a citromlé. Minkettőben található C-vitamin, a mézben ugyan csak kis mennyiségben, de ott sokkal fontosabb, hogy magas kálium- és energiatartalma révén a nátha tüneteit enyhíti, másrészt a fertőzések ellen is véd, nyomokban pedig B1, B2, B3, B5 és B6 vitaminokat tartalmazhat.

A fokhagyma főleg allicintartalmának köszönhetően állandó szereplője a nátha elleni csodaszerek listájának. Az allicin egy enzim, amely megköti a szabad gyököket, így a szervezetben a sejtmembránokat védi a károsodástól – nem mellesleg ez okozza a fokhagyma jellegzetes ízét. Egy 146 ember részvételével készült kutatás szerint a fokhagyma fogyasztása a felére csökkentette a megfázás kockázatát.

A négyes utolsó tagja, a gyömbér enyhíti a köhögést, csökkenti a torokfájást, és egyben harcol a vírusok ellen is. Kínában és Indiában már évszázadok óta használják a megfázás kezelésére.

Szintén népszerű házi gyógyszer a curry, amely tisztítja a hörgőket, és több hasznos összetevőt is tartalmaz – ilyen a csili vagy a kurkuma, amelynek hatóanyaga a kurkumin, a szervezet számára fontos antioxidáns.

Ha már az ízek tekintetében erőteljesebb összetevőknél tartunk, érdemes megemlíteni a tormát, amely a hörgőket és az arcüreget tisztítja. Kevésbé közismert, de a wasabi is egy tormaféle (japán vízitormának vagy japán zöld tormának is nevezik), azon túl, hogy a szusi elmaradhatatlan kiegészítője, a nátha tünetei ellen is hatékony fegyver.

És mit szól az orvostudomány?

A Webbeteg egész alapos cikkben szedte össze, miket tehetünk a megfázás megelőzéséért, és az olyan általános életmódbeli tanácsokon túl, hogy kerüljük a stresszt, mozogjunk vagy mossunk kezet gyakran, a táplálkozásra külön is kitér.

A cikkben a közhelyszámba menő egészséges zöldségek és gyümölcsök mellett feltűnnek a jótékony hatásukról kevésbé ismert alapanyagok, mint például a brokkoli, amely magas cinktartalma miatt játszhat szerepet a megfázás megelőzésében. A gyűjtés említi a fokhagymát, továbbá kitér a béta-karotin szerepére is, amely antioxidánsként erősíti az immunrendszert, a sárgarépában nagy mennyiségben megtalálható. Egy másik fontos antioxidáns az E-vitamin, amely többek között növényi olajok, mandula és a mogyoró fogyasztásával szerezhető be. A D-vitamin is fontos immunerősítő, amelyet normál esetben, ha elegendő időt töltünk napfényben, a szervezetünk állít elő, de télen érdemes egyéb forrásokból is pótolni, például a hal, a legtöbb tejtermék és a tojássárgája is tartalmaz D-vitamint. Persze a C-vitamin is legalább ennyire fontos, amelyet természetes formában a homoktövis, a csipkebogyó, a zöld csilipaprika, a piros édespaprika vagy a savanyúkáposzta fogyasztásával szerezhetünk be a legegyszerűbben, de a szezonális zöldségek-gyümölcsök közül így halloween után a sütőtök is különösen aktuális, mint C-vitaminforrás.

Akinek a fenti hozzávalók meghozták a kedvét, és saját kezűleg szeretné megoldani a vitaminutánpótlást, a KitcheAid gyümölcscentrifugák bármelyikével könnyedén megteheti. A készülékek egyaránt alkalmasak gyümölcs és zöldséglé gyártására, a péptől az egészen sűrű levekig.