Honnan ered a kávézás szokása?

2024. 09. 27.

A legenda

Sok száz évvel ezelőtt valahol Etiópiában furcsa jelenetnek lehettünk volna szemtanúi. Egy kereskedő, arra lett figyelmes, hogy egyik kecskéje kivételesen jó formában van egész este. A jószág boldog volt, ugrált és mekegett.

Miután kiderült, hogy a kecske kávébabokból falatozott, a kereskedő maga is tett egy próbát a bogyók elfogyasztásával. És hogy, hogy nem, ő is hasonlót tapasztalt.

De vajon valóban így történt?

Vagy ez csak legenda? Honnan ered a kávézás szokása?

Az igazság

Az igazság az, hogy nem tudjuk, mi az igazság. Egyetlen feljegyzés sem maradt fenn.

Számtalan hasonló legenda kering boldogan viháncoló kecskékről, és más egyebekről. Az egyetlen amit biztosan tudunk, hogy keleti eredetű italról beszélünk. Egész pontosan egy etióp tartományból Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba… aztán az egész világon.

A nagyvilágban

A kávét először nem is italként fogyasztották, hanem a bogyóját rágcsálták. Hamar népszerű lett élénkítő hatása miatt. Szerzetesek használták, hogy a hosszú imádkozások során, ébren tudjanak maradni. Ők jöttek rá, hogy megpörkölve a szemeket, jobb íze és aromája lesz. Az viszont mai napig nem tisztázott, hogy miért kezdték el darálni, és italt készíteni belőle.

A XVI. században, a közel keleten járó utazók és botanikusok, egy addig ismeretlen növényről, és annak terméséből készült italról számoltak be Európában. A kereskedők hamar meglátták a kávéban rejlő lehetőségeket. Így hamarosan meg is érkeztek az első kávészemekkel teli zsákok Velencébe. A kávé olyannyira közkedvelt lett, hogy futótűzként terjedt Európában. Mára a víz után a kávé a második leggyakrabban fogyasztott ital a világon.

Magyarországon

Hazánkba a török hódoltság 150 éve alatt került be a kávé és a kávézás kultúrája. Az itt élő oszmánok hozták magukkal a szokásaikat. 1579-ből származik az első olyan feljegyzés, miszerint Budán kávét fogyasztottak. Akkoriban a magyar kultúrától igen távol állt a kávézás. Olyannyira, hogy még szavunk sem volt a kávéra. 

Ahogy kikoptak hazánkban az oszmán emlékek, a szerb és az olasz szokások honosodtak meg. Amikor magyar találmányokkal büszkélkedsz egy külföldinek (golyóstoll, pálinka, Rubik-kocka), ne felejtsd el legközelebb az eszpresszó kávégépet is megemlíteni. Ez ugyanis Illy Ferenc találmánya. Akit nem kisebb titulussal illetnek, mint az “olasz kávé atyja”. Így lett az olasz eszpresszó “hungarikum”. (És az Illy márkára is máshogy tekintünk azóta.)

Kávéházi kultúra

A kávéházi kultúra egész egyszerűen abból ered, hogy annak idején ezeken a helyeken zajlott a szociális élet. A XVIII. században a lakások még nem rendelkeztek központi fűtéssel, illetve elektromos árammal. Télen, a munkából hazaérkezőket, egy sötét és hideg lakás várta. Tehát az emberek szívesebben töltötték kávéházakban az idejüket, ahol pezsgett az élet. Lehetett másokkal találkozni és információt cserélni.

És ezen a ponton jutottunk el a kávé igazi varázsához. Ugyanis a kávézásban maga a kávé, annak aromája, pörkölése és íze, mondhatni másodlagos. A kávét ugyanis általában közösségben fogyasztjuk. Nem csak egy ital, hanem szociális élmény. Pár perc kiszakadás a mókuskerékből, valakivel együtt. Nem véletlenül lett a világ legnépszerűbb itala. Hiszen nincs is jobb, mint egy kávé mellett átbeszélni a világ nagy dolgait.

Nincs is más hátra: rendelj egy igazán profi kávéfőzőt, és hívd meg a legjobb barátodat, hogy együtt próbáljátok ki!