Főszerepben: a vákuumcsomagoló!

2018. 02. 12.

Február közepe van, az újévi fogadalmak szavatossági ideje lassan lejár. Legtöbben már arra sem emlékszünk, mit fogadtunk meg alig másfél hónappal ezelőtt. Az enyém az volt, hogy bárhogy is legyen, változatosan fogok enni, akkor sem rendelek pizzát, ha fegyverrel kényszerítenek rá, időt szánok a minőségi alapanyagok beszerzésére és az előkészítésre, a gyorséttermeket messziről elkerülöm.

Idő hiányában ezt a fogadalmamat az elmúlt két évben zsinórban kétszer buktam el. Vagy a piacra nem jutottam el, vagy az előkészületekre nem maradt időm, az éhség viszont gyötört, némi bűntudattal rendeltem meg a szokásos pizzámat.

Az idei év egészen máshogy alakul (egyelőre). Pedig egy perccel sem lett több időm, és nem vettem fel otthonra profi szakácsot, bejárónőt. Két dolog változott:

1. havonta összesen két-három piaci napot szánok arra, hogy beszerezzem és előkészítsem az alapanyagokat

2. felismertem a vákuumcsomagolóban rejlő lehetőségeket!   

A vákuumcsomagoló látszólag csak a sous-vide főző szárnysegédje. Mindig együtt mutatkoznak, egy megrendeléssel érkeznek. A vákuumcsomagoló viszont csak a művelet előkészítése során kap szerepet, aztán háttérbe vonul, és hagyja, hogy a sous-vide főző pofátlanul learassa a babérokat a tökéletesre puhított kacsacombbal, kolbásszal, zöldségekkel, steakkel. Sokáig én is csak megbízható háttérmunkásként tekintettem rá. Egy szombat délelőtt azonban főszereplővé lépett elő a piros kis gép. 

Hazaérkeztem a piacról, a friss húsok, zöldségek, sajtok beterítették a konyhaasztalt. A steakeket előkészítettem sous-vide-álásra, de akkor jöttem rá, hogy a gépet kölcsönadtuk, a vákuumcsomagoló ott árválkodott magában. Most mi legyen?

Először is néhány kiklopfolt, befűszerezett, barackmag olajjal átkent karajt helyeztem a zacskókba, vákuumoztam, be a hűtőbe. Aztán jöttek a zöldségek, a csirkecombok, néhány pulykamellfilé, előkészítés, vákuumozás. Pár óra alatt másfél hétre elég friss ételt készítettem elő, egy részét a hűtőbe, egy részét a fagyasztóba tettem. A külső vákuumcsomagoló lényege, hogy kiszippantja a levegő 99,9 %-át a zacskóból, ezzel megakadályozza a termék oxidálódását, ellehetetleníti az aerobok (baktériumok) életben maradását. Lelassítja a romlási folyamatot, a husi, zöldség, gomba stb. sokkal tovább megőrzi frissességét.

Most, hogy a vákuumcsomagoló annyi év statisztálás után tehetségéhez méltó szerepet kapott a konyhámban, már nem is tűnik olyan nehéz tehernek az újévi kajafogadalom. Mikor este nyolckor, az éhségtől kongó hassal hazaérek, már nem a pizzafutár telefonszáma jut eszembe, hanem a bepácolt, konyhakész tarjaszeletek, a friss zöldségek, halak csapatai a hűtőmben.